Az iskola rövid története

Kerületünkben a gyógypedagógiai oktató-nevelő munka az első világháború előtti időre nyúlik vissza. Az iskola Bárczy István főpolgármester iskolaépítő akciója során, az 1912-es évben készült el a Raktár utcában. Az első „kislétszámú” osztályok az elemi iskola igazgatójának – Franzoso Richárdnak – felügyelete alatt dolgoztak. Összevont osztályokban tanítottak egy-egy tanévben kb. 40-60 tanulót.

Tudatos gyógypedagógiai szemléletről és irányításról 1931 után beszélhetünk.

A második világháború után a kislétszámú osztályok önálló iskolává váltak, saját igazgatással, a főiskola kutatói hátterének támogatásával.

1951-től Williger József igazgató irányításával kibővült a gyógypedagógiai nevelő-oktató munka.

Előkészítő osztálytól nyolcadikig, teljes napközi ellátással működött az iskola „Csatlakozó osztályok” szervezésére kényszerültek a megnövekedett igények, az árnyaltabb szelekciós gyakorlat miatt. Ilyen osztályok indultak Békásmegyeren, Csillaghegyen és a Bécsi úton. Áldozatos munkájukat nagyon nehéz körülmények között végezték. 1965 őszén önálló épületet kapott az iskola Csillaghegyen a Ráby Mátyás utcában. Feladata, a kerület északi részének gyógypedagógiai ellátása. Az iskolán belül működő logopédiai tagozat 1968-ban kezdte meg működését. Létszáma folyamatosan bővült.

Teljesen önálló, iskolatípusunk sajátosságait figyelembe vevő tervezés szerint épült iskolát adtak át 1974-ben a Szellő utcában. Itt már elfértek az enyhén értelmi fogyatékosok, gyógypedagógiai óvodások, középsúlyos értelmi fogyatékosok és a kerületi igényeket kielégítő logopédiai kezelőhelyiségek. A középsúlyos értelmi fogyatékosok nevelő-oktató munkája 1979-ben indult meg.

A Víziorgona utcában kialakított ambulancia, a békásmegyeri logopédiai ellátás javítása érdekében 1987-től működik.

A kerületi szülők kérésére 1993. szeptember 1-jével kezdődött az autista tankötelesek speciális fejlesztése.

Az iskola bejárata.

Az iskola korábbi és jelenlegi eredményei

Az elmúlt évtizedekben – időnként sok nehézséget leküzdve – az iskola teljesítette azokat a kerületi feladatokat, amelyek a sérült képességű tanulók nevelő-oktató munkájával kapcsolatban hárult rá.

A gyógypedagógiai óvoda megszervezése, léte fontos volt a többségi óvodáknak, még inkább a szülőknek. Jól felszerelt, mindig tapasztalt, elhivatott gyógypedagógus vezette az ott folyó munkát.

A kerületi logopédia fejlesztése három évtizedes folyamat eredménye. A főiskolai hallgatók gyakorlati képzésében kezdettől fogva részt vettek. Logopédusaink az óvodák szülői értekezletein minden évben aktív résztvevők, munkájukkal bizalmat és megbecsülést szereztek a szülők, óvónők és az alsó tagozatos kollégák körében. A dysfoniásoknál jól alkalmazható dystonométer műszer gyakorlati kifejlesztése, próbái ambulanciánkon zajlott. Jelenleg 20 logopédiai statussal 23 munkahelyen dolgozunk. A kezelt beszédhibások száma évek óta 750-800 gyermek között van évente. A környező községek iskolái rendszeresen megkeresnek, szakmai tanácsot kérnek.

A szakmai színvonal emelkedését elősegítette logopédus kollégánk szakosodása egy-egy területre. 5 éve működik a „Libikóka” készségfejlesztő dyslexia prevenciót elősegítő program a kerület óvodásainak, alsós tanulóinak.

Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók képességfejlesztése, a habilitáció, a rehabilitáció, továbbképzésük lehetőségének megalapozása iskolánk alapfeladata volt mindig. A nagy demográfiai hullám idején 315 tanulóval az ország legnagyobb létszámú bejáró kisegítő iskolája voltunk (1983-1985). Ebben az időben a főiskola régi gyakorló iskolájának strukturáját adaptáltuk. Szaktantermeket alakítottunk ki, tantárgycsoportos oktatás személyi és tárgyi feltételeit teremtettük meg. A Szakértői Bizottság áthelyezési gyakorlata szigorúbb, merevebb lett (70-es IQ határ). A gyöngébb tanulói képességek – a kollégák javaslatára – újból az osztálytanítói rendszer igényét jelenítették meg.

Iskolánk – szakterületünkön belül – országosan elsőként vállalkozott a Zsolnai József által kidolgozott Nyelvi Irodalmi Kommunikációs rendszer (NYIK) bevezetésére. Nyolc évig Erdősi Sándorné és Szűcs Áronné végezte ezt a munkát. A főiskola NYIK programja Erdősi Sándorné tapasztalatain formálódott ki.

1993 óta működik iskolánkban az autista gyermekek egyéni fejlesztését végző csoport. Az itt dolgozó kollégák áldozatos munkájának köszönhető, hogy ezek a nehezen nevelhető, befelé forduló gyermekek színházba, úszni, lovagolni járnak, rendszeresen táboroznak természeti környezetben (Balaton, Szigetköz, Gárdony).

A középsúlyos fogyatékos tanulók nevelése-oktatása mindig is különleges empátiát igényelt. Az itt dolgozó gyógypedagógusok, családias légkört alakítottak ki a tanulók és a szülők számára. A gyógypedagógiai nevelésnek ez a területe a szülők hatékony, intenzív, de tapintatos bevonását igényli. E tagozat rendezvényei, megemlékezései értékes hagyománnyá nemesedtek. A fővárosi versenyeken minden évben jó helyezéseket érnek el.

1996. szeptember 1-jétől sikerült beindítani a kerületi ENO-t. A középsúlyos tagozat végzőseinek végre van kerületi elhelyezése.

2004. szeptemberétől utazó gyógypedagógusok segítik a kerület több oktatási intézményét, óvodáját.

Iskolánk helyzetértékelő áttekintésében fontos szerepet kap a napközi és a szakkörök.

A napközi tagozat iskolánk szerves része, jó szemléletű nagyon aktív tagozat, eredményesen segíti az iskola fejlesztő programjait.

Működése során az iskola nevelési és oktatási céljait szolgálja a maga sajátos eszközrendszerével.

Munkánk főbb területei:

• alapkészségek elsajátíttatása
• alapműveltség szerzése
• önálló életvezetésre nevelés
• egészségnevelés
• megfelelő, igényes szabadidős kultúra kialakítása.

A délutáni tevékenység legfontosabb eleme a játék. A játék során a gyermekek erőfeszítések nélkül bővíthetik ismereteiket, megtanulják a szabályokat, kommunikálni tanulnak, testi és szellemi képességeik egyaránt fejlődnek.

A tagozat nagy hangsúlyt helyez a társas érintkezések, az együttműködési készség kialakítására, fejlesztésére.

Közös iskolán kívüli programjaink (kirándulások, intézmény- múzeumlátogatás, mozi, színház, kiállítások) a kulturális ismeretek elmélyítésén túl önállóságra, önfegyelemre nevelnek.

Alkotó, kézműves foglalkozásainkon kibontakozhat a gyerekek kreativitása, a szép tárgyak készítése pozitív önértékelésüket is segíti.

Nagyon népszerűek a változatos, ügyességet, gyorsaságot, helyzetfelismerő képességet próbára tevő sportrendezvényeink és itt valósul meg a mindennapos testnevelés egy nagy része is. A délutáni tanulás fontos jellemzője a tanórák rendjétől eltérő tanulásszervezés, a tanultak gyakoroltatása, kiegészítése, a téma több új szempontból való közelítése, feldolgozása. Ezt szolgálják a filmvetítések, játékos feladatok, kiegészítő olvasmányok, zenehallgatás, dramatizálás.

Hagyományos ünnepeink iskolai ápolására karácsonyi műsor, húsvétvárás, Mikulás ünnepe hozzájárul tanulóink ismereteinek bővítéséhez, érzelmeinek elmélyüléséhez.

A szakkörök az egyéni érdeklődést, a gyermeki örömszerzést, az alkotó fantázia kibontakoztatását, a továbbtanulás megalapozását szolgálják. Ezek a fazekas, szövő, ezermester, néptánc, mozgásfejlesztő, főző, gyógytorna szakkörök.

Balettosaink éveken át sikeresen vettek részt kerületi, fővárosi versenyeken. Rajzosaink munkáit rendszeresen elküldjük nemzetközi versenyekre is.

Tokióban aranyérmet nyert Pengő Zoltán tanulónk, Londonban két helyezést értünk el. Kialakítottuk iskolánk művészeti galériáját, ahol a tanulók munkáin kívül vendégművészek időszakos kiállításai láthatók. Rendszeresen részt veszünk a fővárosi sportversenyeken labdarúgás, atlétika, asztalitenisz, úszás sportágakban, valamint a természetjáró versenyeken.

Minden évben sikeres részesei vagyunk a szakma kulturális és tanulmányi vetélkedőinek (Kulturális Seregszemle, Komplex Tanulmányi Vetélkedő).

Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókra. Sok munkát igényel a szociális ellátások reális felmérése, a segélyek kezelése.

A szakmai munka fejlesztésének legfontosabb színterei a munkaközösségek, ahol olyan feltételeket teremtettünk, hogy érvényesülhet az alkotó, módszertani szabadság, a kollektív munka, demokratikus légkör, nagyobb önállóság, pályázatokon való részvétel lehetősége, ennek ösztönzése.